Fészek és barlang - Egy kiélezett helyzet tökéletes harmóniája


foto: Sandro Lendler
Opatija, vagyis Abbázia, még ma is őrzi XIX. századi eleganciáját. A magával ragadó Kvarner-öböl sziklás partján fekvő városka közel 150 éve lett az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciájának közkedvelt luxus nyaralóhelye. Opatija népszerűsége, különleges mikroklímájának és romantikus villákkal tűzdelet hegyoldalának köszönhetően, azóta is töretlen. A horvát Idis Turato által tervezett nyaraló Opatija hagyományos villáinak architektúrájától szándékosan elszakad, ugyanakkor a környék épített örökséghez hű marad.

foto: Sandro Lendler
A ház a nyaraló műfaj kortárs reinterpretációja. Fészek és barlang. Alsó része a hagyományoknak megfelelően környezetébe tagolódik, felső része meghökkentően és méltóságteljesen lebeg a felejthetetlen táj felett. Az építészeti koncepció és az épület megformálása is a fenti ellentmondásos kettősségre alapul, amely szerencsésen, egy egészen sajátos építészeti minőség létrejöttét eredményezi. Az épület egyrészről belesimul a tengerpart meredek lejtőjébe (akárcsak a többi villácska), másrészről konzolos felső tömegével (azokkal ellentétben) felvállalja a környezetével való vizuális és formai konfrontációt. A hagyományostól eltérő tömegformálás fizikailag beleavatkozik a táj háborítatlan látványának feltárulásába. A felső tömeg könnyed és elegáns kialakítása azonban a figyelmet mégis a környezetre irányítja. A külső szemlélő számára a tömeg teljesen zárt és érintetlen marad. A környék házaira jellemző titokzatosságot a tervező ezzel éri el, nem az épület tájba olvasztásával.
foto: Sandro Lendler

Az épület homlokzatai csak ott nyílnak meg, ahol a táj látványát a használó számára már semmilyen külső tényező nem zavarhatja. A lakótér ablakai egyben ki is jelölik azt a tájrészletet, amelyet keretbe foglalnak. A tervező magabiztosan alakítja a tereket annak megfelelően, hogy céljait elérje. A ház látványa és a látvány a házból állandóan fenntartja az odatartozás és a kívülállóság érzetét. A lakótér a lebegő külsőhöz viszonyítva elnagyolt.  Ez tovább erősíti a táj dominanciáját. Mindeközben a konzolos tömeg kívülről mégis egyértelműen dominál a táj felett. Az épület rendkívül kevés építészeti eszközzel ér el látványos és végtelenül komplex összhatást.

A belső tér alapvetően, ahogyan az épület tömege is, két funkcionális egységre van osztva. A kívülről szoborszerű, enyhén kiforduló felső részben helyezkedik el a lakótér, míg az alsó részen a hálószobák kaptak helyet. A funkcionálisan tudatosan szétválasztott belső tereket a két tömeg szabálytalan csatlakozásánál kialakuló izgalmas lépcsőház köti össze. A belső térben a szabálytalanság luxusát csak ebben az összekötő részben engedi meg magának a tervező. Ezentúl az épület funkcionális kialakítása egyszerű és magától értetődő. A figyelem mindvégig töretlenül a külső látványra összpontosul. A terek és a funkciók csak a tájjal együttesen értelmezhetőek. A belsőépítészeti kialakítás, különösen a lakótér esetében, teljes egészében alá van rendelve a tájra összpontosuló figyelemnek. Erős a kontraszt a külső eleganciája, a táj szépsége és a belső között. Kissé méltánytalannak tűnik, hogy a ház belső világa – meglehet készakarva – nem kapott ugyanolyan figyelmet, mint az épület és táj közötti dialógus megkomponálása.
foto: Sandro Lendler

A mediterrán ház egyik esszenciáját képező teljes értékű külső használati tér itt szokatlanul új formában jelenik meg. A figyelemreméltó, 17 méteres konzol alatt kialakuló külső használati terek teljesen nyitottak, ugyanakkor otthonosak és intimek. A konzol árnyéka a napállástól függően vándorol, ennek köszönhetően a külső terek formája és minősége állandóan változik. Bármennyire is lenyűgöző ez a téralakítás, mégis felmerül kérdésként, hogy ez a külső tér az épület – tervező szerinti – szívét képező lakótérhez miért nem kapcsolódik. A konzol alatt kialakuló tér azonban, ennek ellenére, a két tömeg egymáshoz való viszonyából adódóan minden pillanatban rejt valami újdonságot. Az épület rendhagyó megformálása, szoborszerű tömege tökéletes harmóniát teremt környezetével, mindezt egy egyszerű, de hatásos mérnöki szerkezet felhasználásával.

építészet: Idis Turato, Turato Architecture www.idisturato.com

Az írás az Octogon Architecture & Design 103. számában jelent meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése