Halley VI

Van egy nemrég elkészült ”épületegyüttes” a világ másik végén, amivel már hónapok óta nem tudok betelni. Az előző poszt olvasása (a Maunsell tengeri erődökről - köszönet az utánajárásért!) késztet arra hogy végre ne csak tervezzem, hogy majd írok róla pár sort.

kép: guardian.co.uk

Amikor az első képeket láttam a britek déli-sarki kutatóállomásról, a Halley VI-ról, azonnal két nagyon erős vizuális asszociáció jutott eszembe.

Az egyikről kiderült, a projekttel való ismerkedés során, hogy nemcsak képi a hasonlóság. Az élénk színű, mobil egységek felidézik az Archigram világát, kapszuláit, az Instant City-t, a Walking Cities-t miniatűr kiadásban. De ezzel nem merül ki a párhuzam. Az építészek egyik legfontosabb motivációja az volt, hogy túllépjenek a kutatóállomás alapvető elvárásain: azon hogy az technikailag biztosítsa az ottani élethez és munkához szükséges körülményeket. A melegen, a biztonságon túl előtérbe került az inspiráló környezet és a kutatók közösségi élete. Mint az Archigram által elképzelt Instant City, amelyik egy szürke városkába érkezve felélénkíti azt és játszó, nevető embereket varázsol a városlakókból. A párhuzam persze távoli de számomra mégis nagyon erős.

(Erről pedig eszembe jut a Fantastic Norway piros lakókocsija - képileg is ideillik - amint megérkezik egy norvég kisvárosba, hogy megoldja annak problémáit.)

A másik asszociáció a véletlen műve. Kicsit komolytalan, viszont annál kitörölhetetlenebb.

képek: designboom.com / Macskafogó 1986