A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építészet. Összes bejegyzés megjelenítése

Az arany galamb és a ködbe vesző kultúrspaceship

Budapest nagy múzeumpályázatára hangolódva a kortárs múzeumépítés szerteágazó megnyilvánulásaival találkozhatunk az elmúlt éveken végigtekintve. Az Amszterdamtól 120 km-re fekvő zwollei Museum de Fundatie habár léptékében messze nem közelíti meg a városligeti projektet mégis érdekes lehet, mert azt a szerencsés vonalat képviseli, amelyben az építészeti eszközöket, a városi érdekeket és a kulturális szándékokat kiegyensúlyozott összhangban sikerült ötvözni.

Varsó - Múzeum - Tér

Az 1943-as varsói gettólázadás kezdetének 70. évfordulóján adták át Varsóban a lengyel zsidóság történetét bemutató múzeumot. Az állandó kiállítás jövő ősszel fog elkészülni, a lengyelországi zsidóság évezredes történetének bemutatása során a holokauszt csupán egy rész lesz. A múzeum célja, hogy részletesen bemutassa a lengyelországi zsidóság letelepedésétől napjainkig tartó történetét, kulturális és társadalmi jelentőségét, a lengyel történelem és jelen alakulásában.

Távol

arról álmodom, hogy biztathatom kollégáimat, építész ismerőseimet, hogy vegyünk/vegyenek részt a budapesti pályázaton

egyelőre nem mondok semmit
elképzelem hogy nincsen közel-távol senki, aki tájékozott(abb) a magyar ügyekben
mit látnak? egy európai főváros szeretne magának egy múzeumnegyedet. ki nem szeretne?
kiír ez az európai főváros egy nemzetközi pályázatot, helyénvaló
a feladat szép, „minden építész álma“: múzeumépületek tervezése, rögtön négy! 
még akkor is, ha valamennyire tájékozott is az építész az adott ország gazdasági és politikai helyzetét illetően, még akkor is, miért ne vehetné komolyan a páyázatot, miért ne képzelhetné el, hogy akár olyan történetek születhetnek, mint a lengyel zsidóság történeti múzeumé Varsóban?

ha részt veszünk egy nemzetközi pályázaton, feladatunk-e hogy megvizsgáljuk a kiírás és az egész projekt jogi- és szellemi legitimitását? ráadásul ha a pályázat az Európai Unióban van? 

elképzelem, hogy az építész, mielőtt nekiállna a pályázatnak, némileg utánajár a pályázat előéletének, talán rábukkan bojkottra felhívó petíciókra is 
nem fog részt venni a pályázaton
nem azért mert bojkottál bármit is
nem azért mert megkérdőjelezi a pályázat felvetését vagy elítéli a lebonyolítását 
hanem azért mert rosszat sejt (joggal) és inkább távol tartja magát

arról álmodom, hogy távolságtartás helyett lelkesen feltűrhetnénk az ingujjakat és nekiállhatnánk

felébredek

Barneveld Noord vasúti megálló - szélcsirke, konténer, szentély

photo by Marcel van der Burg
A kortárs holland építészet egyik legérdekesebb jellemzője az a gondolkodásmód, amely lehetővé teszi olyan épületek létrejöttét, mint a Barneveld Noord vasútállomás. Didaktikus, funkcionalistán esztétizáló építészet ez, amely ha nagy ritkán megenged magának építészeti túlkapásokat, azokat is tisztán a felhasználói élmény gazdagítása vezéreli.

Kunstmuseum, Ravensburg és vorarlberg museum, Bregenz

Ilyen egy építész felületes látogatása egy városban, ahol még nem járt. A térkép alapján röviden elemzem a városszerkezetet: oké ott a régi városmag, a szélén hagyom az autót, besétálok, megtalálom a főteret (illetve a tópartot) és egy kávézót, ahol tejeskávét és süteményt kérek (ami  lehetőleg helyi specialitás.) Ezután megnézem az épületet, ami miatt jöttem, és már mehetek is...

The Shard és Piano

fotó standard.co.uk
Nem rég valamelyik este elcsíptem, amint a BBC Hard Talk című műsorában Renzo Pianot faggatják London aktuálisan legmagasabb és legnagyobb toronyházáról, a sok port kavart, tavaly nyáron átadott Shardról. Arról, hogy mi az üzenete az épületnek, mi az oka a körülötte kialakult kiélezett vitáknak és, hogy miért áll ma is jórésze az épületnek üresen.

Damast - Stedelijk Múzeum - Amszterdam

forrás urbismagazine.com
Amszterdam tavaly újra nyílt kortárs művészeti múzeuma a Stedelijk habár kibővült egy formabontónak tartott – az eredetihez képest még egyszer akkora – új szárnnyal, amelyet a tervezők és így a köznyelv is fürdőkádnak becéz, építészetileg körülbelül annyira izgalmas és formabontó, mint amennyire ezt egy tisztességes lábakon álló fürdőkádról el lehet képzelni.

Gyönyörű képek a brazil parlamentről

Meg vagyok hatódva a tegnap esti brasíliai képektől: a parlament tetején és a rámpákon demonstráló tömeg hömpölyög - Oscar Niemeyer nagyon tudta, mit csinál.
Brasília 18/06/13
via flickr - brasildefato1
Még több kép a Reuters-en

L-house - ott felejtett idegen tárgy

fotó by Hertha Hurnaus
 Az ausztriai Burgenland otthonos táj a magyar szem számára. A hagyományos épített környezetben tetten érhetőek a közös kulturális örökség eltéveszthetetlen nyomai. Burgenland építészeti jelenét azonban sokkal inkább az olyan erőteljes kortárs építészeti munkák határozzák meg, mint amilyen a bécsi Architects Collective által tervezett L Ház.
fotó by Hertha Hurnaus

Zöld Pardon - városi boldogság, társadalmi jelenségek, nosztalgia, miegymás..

Bőven tíz éve volt, amikor először felfigyeltem a Művész moziból hazafelé zötyögő 4-es 6-osról a híd lábánál a fényekre és forró estén át felszűrődő zenére. Még jó néhány mozi lement mire először eljöttünk ide megnézni, hogy mi is történik valójában a hevenyészett betonplaccon, ahol maroknyi ember táncolt, a többiek a fűben heverészve szürcsölgették langyos sörüket és mi pedig boldogok voltunk, hogy végre történik valami igazán cool.

Halley VI

Van egy nemrég elkészült ”épületegyüttes” a világ másik végén, amivel már hónapok óta nem tudok betelni. Az előző poszt olvasása (a Maunsell tengeri erődökről - köszönet az utánajárásért!) késztet arra hogy végre ne csak tervezzem, hogy majd írok róla pár sort.

kép: guardian.co.uk

Maunsell Sea Forts


forrás: undergoundkent.co.uk
Március vége óta az amszterdami Huis Marseille-ben mutatják be a Prix Pictet nemzetközi fotódíj 2012-ben kiválasztott 12 döntőbe jutott fotósának munkáit. Itt bukkantam rá egy fotóra a brit partok mentén épült második világháborús Maunsell Sea Fort-ról (fotó by Carl De Keyzer). Habár a De Keyzer által felvetett tematika szempontjából (Moments before the flood) a Maunsell erőd inkább csak egy látványos ugyanakkor hatásvadász témaválasztás, amelynek vajmi kevés köze van a valós felvetéshez, amely azt vizsgálja, hogy Európa különböző részein milyen módon küzdenek meg az éghajlatváltozásból adódó tengerszint emelkedéssel és olykor kiszámíthatatlan időjárási jelenségekkel. Az erőd maga azonban kétségbevonhatatlanul figyelemreméltó építmény, amely feltétlenül megér egy kis utánjárást.

Moyo V&A Waterfront, Fokváros - fenntartható városi farm, piac, terasz

A kortárs építészetre hangolódott szem számára nehéz találni bármi igazán érdekeset a nyüzsgő és kaotikus V&A Waterfronton, Fokváros talán legmozgalmasabb turista célpontján. A TSAI Design Studio által tervezett Moyo étterem szabadtéri terasza, amely az észak-afrikai souq-ok* világát idézi, nemcsak a kortárs építészet üdítő megmutatkozása a területen, hanem a környezettudatos építés és vendéglátás letéteményese is egyben.

Fészek és barlang - Egy kiélezett helyzet tökéletes harmóniája


foto: Sandro Lendler
Opatija, vagyis Abbázia, még ma is őrzi XIX. századi eleganciáját. A magával ragadó Kvarner-öböl sziklás partján fekvő városka közel 150 éve lett az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciájának közkedvelt luxus nyaralóhelye. Opatija népszerűsége, különleges mikroklímájának és romantikus villákkal tűzdelet hegyoldalának köszönhetően, azóta is töretlen. A horvát Idis Turato által tervezett nyaraló Opatija hagyományos villáinak architektúrájától szándékosan elszakad, ugyanakkor a környék épített örökséghez hű marad.

Hétköznapi kortárs építészet

foto: Cornbread Works www.cornbreadworks.nl



















A még novemberben is festőien romantikus Bloemendaal (amely nem mellesleg Hollandia leggazdagabb települése) és az ugyanekkor a sűrű ködben éppen látszólag örökre eltűnni készülő IJmuiden ipari kikötői között fekvő Santpoort se nem megkapó, se nem romantikus. A Santpoort-Noord vasútállomás és a Zuid-Kennemerland Nemzeti Park közötti átmeneti területnek azonban kétségtelenül van egyfajta megfoghatatlan bája. Talán ez késztette a vasútállomástól alig néhány száz méterre, de már majdnem a Nemzeti Park dűnéi és erdője közé ágyazódva megbújó néhai vasúti ház átalakítására és bővítésére a ház egyébként belsőépítész (így szinte természetesen a belsőépítészeti kialakításáért is felelős) tulajdonosát.

Seaplane Harbour - Tallinn




















Tallinnban járva az ember nehezen érti miért nem látta még a város izgalmas kortárs és kevésbé kortárs épületeit neves építészeti magazinokban és trendi design blogokon vagy, hogy legalább ő maga miért nem tud többet a városról. A városról ahol nem hivatalos célkitűzés, hogy annak egész területe le legyen fedve ingyenes wifi hálózattal és ahol civil kezdeményezésre a belváros közepén – habár tökéletes ingatlanfejlesztési terület – mégis megtartottak egy kicsi szeletet abból a világból ahol Tarkovszkij a Stalker Zóna jeleneteit forgatta. Sőt, a körülötte lévő ipari területet sem tüntették el a föld színéről – annak ellenére, hogy ez valószínűleg jóval költséghatékonyabb lett volna fejlesztői szemmel – hanem újrahasznosították, és pezsgő városrésszé varázsolták kávézókkal, éttermekkel, irodákkal és műtermekkel (Rotermani Kvartal).

Egy londoni délelőtt


A múlt hónapban, egy londoni szombat délelőttön mindenféle előzetes tájékozódás nélkül kimentem az olimpia helyszínére. Az olimpiai parkot lezárva találtam, a kerítéseken át láttam, ahogy bontják az ideiglenes építményeket, egyelőre a kisebb pavilonokat. Az olimpia színes kavalkádja már, a végleges rendezés természetszerűen még, sehol. A terület most csupasz, igazából nagyon izgalmas lehetne pont most bejárni.

The AJ Writing Prize 2012



















 
This is an essay made for The AJ Writing Prize organized by The Architects' Journal.

Do architects have a duty beyond satisfying the demands of the client?

In a professional environment which is developed and matured in a balanced way in its social, economical and political context, where actors are fully aware of the profession’s complex mission, interests and boundaries, the main role of the practising architect would be to satisfy the client’s demands and no one would have problem with this.  It would not be a question of wider or deeper consideration. It would be a trivia as much as the role of a lawyer is to represent his or her client’s interest. No one is questioning this simple fact but all agree this is not the only duty of a lawyer. Of course in this idealistic professional environment these demands would not be opposed to the countless other aspects of architecture than client’s needs. Further more, as default, these demands would meet the requirements of architecture’s social, technical, mental, urban and all other considerations.

5th IABR - Making City?


Több mint három hónapja, áprilisban nyílt az 5. Nemzetközi Építészeti Biennále Rotterdamban (5th IABR 2012). Az IABR témája ebben az évben (is) a város, fő hívó mondata "Making City". Nagy érdeklődéssel vártam, hogy mit fog mondani ez a biennále, főként azért, mert az elmúlt néhány hónapot azzal töltöttem, hogy megpróbáltam feltérképezni a magyar városfejlesztési környezet és politika sajátosságait és az ezekből következő látható működési rendellenességek összefüggéseit. Az elemzés során a holland város- és tértervezés párhuzamos jellemzőit használtam fel általános megállapítások megtételéhez. A fő kiállítás különböző szempontok alapján tematizálva több mint 30 project bemutatásával próbálja körvonalazni a városokkal kapcsolatosan ma megfogalmazódó legfőbb kérdéseket, problémákat és meghatározó jelentőségű válaszokat.