Varsó - Múzeum - Tér

Az 1943-as varsói gettólázadás kezdetének 70. évfordulóján adták át Varsóban a lengyel zsidóság történetét bemutató múzeumot. Az állandó kiállítás jövő ősszel fog elkészülni, a lengyelországi zsidóság évezredes történetének bemutatása során a holokauszt csupán egy rész lesz. A múzeum célja, hogy részletesen bemutassa a lengyelországi zsidóság letelepedésétől napjainkig tartó történetét, kulturális és társadalmi jelentőségét, a lengyel történelem és jelen alakulásában.
A múzeum kialakításának a szándéka ’90-es évek közepéig nyúlik vissza. Az alapkoncepció és a kiállítás előzetes terve 2003-ra állt össze, egy több mint 100 fős nemzetközi kutatócsoport munkájának eredményeként, amelyet a washingtoni Holokauszt Múzeum alapító-igazgatója, Yeshayahu Weinberg hívott életre. Az épület megtervezésére végül 2005-ben írtak ki nemzetközi építészeti pályázatot, amelyet a finn Lahdelma & Mahlamäki Architects nyert egy nagyon egyszerű alapképletre felfűzött koncepcióval. A pályázat zsűrije külön értékelte, hogy a terv mellőzi a felesleges retorikát, egyszerű és elegáns.

A múzeum az egykori varsói gettó szívében kialakított, lakóházakkal körülvett, park területén helyezkedik el, a varsói gettólázadás emlékművének közvetlen szomszédságában. Az emlékmű és a múzeum egy városi teret formál. A tervezők arra törekedtek, hogy az épület minél kisebb helyet foglaljon el a park területéből, ennek megfelelően a tömeg kompakt és letisztult. Az épület egy multifunkcionális központ, ahol a zsidó kultúra kutatása, oktatása és bemutatása is folyik majd egyben. 

A pályázati terv a Yum Suf (héberül: Vörös-tenger) nevet viselte. A kifejezés az Ótestamentumból származik. A múzeum szabadon formált, hasadékszerű fő közönségforgalmi tere az építészek szerint egyszerre idézi fel a természet egyetemes és absztrakt formáit, és ha úgy akarjuk a zsidók bibliai átkelését a Vörös-tengeren is. Az épületnek ez a tér a legfontosabb építészeti eleme, a megérkezés csendes és letisztult tere, amely a látogatókat bevezeti a múzeum egyéb tereibe. A három emelet magas görbült falak, a különböző szintek közötti átlátások és fények, a tér lágysága és monumentalitása több mint megkapó élmény. A szabadon formált, lőtt betonból készült falak teherhordó szerkezetek is egyben, tervezésük során részben egy saját fejlesztésű szoftvert is felhasználtak. A tervezők információi szerint a központi tér két íves fala a világ legnagyobb valaha épített kétszeresen görbült geometriai felületei.

Az épület külső burkolata egységesen, szitázott üveg és előpatinázott, perforált rézlemez. A üvegek mintázata a héber polin kifejezés ismétlődéséből épül fel, amely szabadon fordítva azt jelenti, hogy itt pihenj meg, amit a legenda szerint a lengyel földre érkező első zsidók hallottak ideérkezésükkor. A homlokzatok egybefüggő szikár felületeit meghatározóan a központi tér szabad formáinak kivetülései szakítják meg. Az ellentétes elemek áthatására alapuló épületmegformálás sokszor látott koncepció, amely a biztos kézzel elhelyezett hangsúlyoknak és térarányoknak köszönhetően azonban különösen erőteljes kompozíciót eredményez.

építészet: Lahdelma & Mahlamäki

 

Az írás szerkesztett változata az Octogon Architecture & Design 108. számában jelent meg.